Öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje
Hiába a jogszabályok, ha évtizedek óta nincs, aki betartassa, pedig a tó vizének tisztításában, ökológiai egyensúlyában létfontosságú a nádasok szerepe.
#élhető környezet
Ismeretlen fajhoz tartozhat közel 8 ezer teknős a Galápagos-szigeteken
A kutatók most fedezték fel, hogy rosszul kategorizálták az állatokat, és egy kihalt faj tagjainak vélték őket.
Ha jót akarunk a klímának, Európában be kellene szüntetni a mezőgazdasági termelést
20 évnyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni, ha a legfontosabb élelmiszernövényeket olyan területeken termelnék, ahol a legoptimálisabb a termelékenység és a környezeti hatás egyensúlya. Az európai szántóföldek nagy részét hagyhatnánk visszavadulni.
Négyötödével is csökkenhet a hazai kukoricatermés a klímaváltozás miatt
Drasztikus hatással lesz a globális felmelegedés a mezőgazdasági termelésre, akár harmadával is csökkenhet a legfontosabb termények globális hozama. Magyarországon a kukoricatermelést vághatja haza, ha elbukik a klímavédelem: a termés akár négyötödéről is lemondhatunk a század végére.
Závecz: Sok választó lenne hajlandó többet fizetni a klímavédelem érdekében
A zöldpolitika jól felvetett témáival a szavazásban bizonytalanok jelentős részét tudnák mozgósítani a pártok, és még a párt nélküli biztos szavazók csoportjából is nagyot meríthet az, aki hiteles üzeneteket tud megfogalmazni – derül ki egy friss felmérésből.
Úgy nyerhet minden jogosult pályázó ingyen napelemet, hogy nem emelik a keretet – hol a trükk?
Az ingyen napelemes program minden jogosult pályázója megkapja a támogatást – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium keddi közleményéből. A bejelentés alapján 10 ezerrel több pályázatot fognak tudni támogatni úgy, hogy közben a program teljes keretösszege maradt a régi. Megkérdeztük, ezt hogy lehet megcsinálni.
Anyagi csőd lehet hitelezési szempontból is a klímaváltozás
Olyan kritikus jelentőségű iparágak cégeinek közel egyharmada került a magasan fenyegetett kategóriába az Európai Központi Bank stressz-tesztjén, mint a mezőgazdaság, bányászat, energetika és vízgazdálkodás
Globális tárgyalások kezdődnek egy kötelező érvényű műanyagegyezményről
A konkrét részletek kidolgozása az év során folytatódik az ENSZ égisze alatt.
Már a közeljövőben 30–40 nappal megnőhet a 35 fok feletti csúcshőmérsékletű napok száma
A kukorica terméshozama 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén a felére csökkenhet.
Hatalmas zsírszörny került elő a csatornából
A szokatlan formájú zsírszörny néhány hónap alatt jöhetett létre.
IPCC: 6000 éve lakott területek válhatnak élhetetlenné a klímaváltozás miatt
Az emberiség fele már most veszélyzónában él, fel kell gyorsítani a klímaharcot – figyelmeztet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete friss jelentésében, amiben a klímaváltozás emberi társadalmakra és természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásait elemzik.
Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Egész télen csorgatták bele a vizet, így is csak egyméteres a Velencei-tó szintje
December eleje óta engedik a vizet a Velencei-tóba, de az elért érték még mindig jóval alacsonyabb, mint a téli időszakban szokásos. A Vízügy továbbra a tavaszi esőkben bízik.
Az erdőtüzek a mindennapjaink részévé váltak, sőt, fokozódni fognak
Lassan eltűnnek a hűvös, nyirkos éjszakák is, a jelenség pedig hozzájárul az erdőtüzek gyakoribbá válásához is.
A műanyagok tíz százalékát sem használjuk újra
Az emberiség által felhasznált műanyagtermékek több mint ötöde illegális lerakókban végzi, vagy szabadtéren égetik el, csupán jó, ha 9 százalékát hasznosítják újra. Az OECD összehangolt megoldást sürget, globális műanyagegyezmény jöhet.
Mostantól minden új Aldi parkolójába telepítenek e-töltőpontot
89 áruház 136 töltőjénél vehető igénybe a szolgáltatás.
Csak kiszúrunk magunkkal: az összes megtermelt élelmiszer 40 százaléka megy kárba
Az élelmiszermentéssel a rászorulók mellett a Föld is jól jár. Már ha odafigyelünk.
A háztartások a fürdőszobában takaríthatják meg a legtöbb vizet, mutatunk egy új megoldást
Az otthoni vízfogyasztásunk 40 százalékát zuhanyzásra, fürdésre, ötödét WC-öblítésre, illetve mosásra használjuk. Spórolhatunk a vízzel az otthonunkban, de a csapadék vagy szürke víz felhasználásával minden háztartás a felhasználásának legalább a felét takaríthatná meg.
A sokat szennyezők, a sokat fogyasztók vagy a gazdagok fizessék a klímapolitika költségeit?
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
Hőség és áradás: a jövőben az időjárási szélsőségek válhatnak az új normává
Az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője a változásoknak.